Ez a  képregény-karakter annak idején Superman női megfelelőjeként látott napvilágot az emancipáció jegyében. Mondjuk, a valóságban sem jönne rosszul esetenként némi természetfeletti képesség, szupererő,amit a javunkra fordíthatnánk. Főleg most, az ünnepi készülődés közepette volna ez sokszorosan hasznos.

    A jó hír, hogy azért nem vagyunk teljesen " fegyvertelenek", csak használnunk kell némi ismeretet, illetve- ma már - az arra épülő alkalmazásokat. Némi tudatossággal nyerhetünk magunknak némi szuperképességet. Természetesen nem fogunk repkedni, házakat emelgetni, szélvihart keverni, de abban, ami számunkra igazán fontos, nagyot lehet alakítani, vagy megérteni, hogy mi lehet az esetleges kudarc oka.

     Bizonyára mindenki tapasztalt már olyat, hogy látszólag erőfeszítés nélkül, szinte maguktól jól mentek a dolgai, máskor meg hiába adott bele mindent, nagy kínok árán is épp csak eldöcögtek, nem jöttek a jogosan várt eredmények.

    A bioritmus fogalma sokunk számára ismerős, de általában nem foglalkozunk vele. Pedig megérné! Elsőéves egyetemista koromban nagyon parás voltam, mindenféle szorongáscsökkentő rituálékat, kabalafigurát,jógát bevetettem, hogy ne izguljak a számonkérésektől. Természetesen tanultam is rendesen, mert a varázslatban azért nem bíztam, tudtam, hogy munka nélkül nem lehet siker, de azt is felfogtam, hogy a félelem leblokkol, és nem nyújtom a maximumot. Ekkor találtam rá a bioritmusra. Csak az alap ( szellemi, lelki, fizikai) érdekelt, persze akkor még a könyvtárban kellett ezeknek utánanézni, és dolgozni kellett vele, milliméterpapíron szerkesztettem a grafikonjaimat. Ekkor örültem életemben egyszer annak, hogy matekból tanultuk a szinuszfüggvényt, mert az kellett hozzá.

És tényleg jöttek a csodák!  Nem értettem, hogy miként jutnak eszembe dolgok, amikről nem is tudtam, hogy tudom őket, hogyan látok meg összefüggéseket, amiket azelőtt nem, és nagyon jó érzés volt! Meg persze jöttek a felfoghatatlan bénázások és mellétrafálások is, amik előtt pedig értetlenül álltam. Mindig csak este néztem rá a grafikonra, hogy az aznapi teljesítményemet értékelni tudjam ennek tükrében. 

  Egy idő után pedig leálltam a szerkesztéssel, mert egy életre megtanultam: Van, hogy Wonderwoman lehetek, máskor pedig a legnagyobb erőfeszítés is kudarcot eredményez. A lényeg, hogy nem hibáztatom magam, mert tudom, hogy  az akkori állapotomnak megfelelő produkciót tudok csak kihozni magamból, és ez nem mentség, ez tény!

   Ma már nem kell milliméterpapíron, körzővel,vonalzóval bűvészkedni, elég egy bioritmuskalkulátort keresni a neten. Egy próbát mindenképp megérdemel. Örömteli tapasztalást kívánok!