Szakmai köreinkben tapasztalom, ismét fellángolt a régi harc annak kapcsán, miként kell(ene) gyógyítani: alternatív módszerekkel, vagy inkább bizonyítékokra alapozva? Vérmérséklettől függően megy a vádaskodás. A racionálisak kuruzslással vádolják a másik tábort, míg az alternatív medicina hívei azzal vágnak vissza, hogy aki a gyógyszereket preferálja, az a gyárak bérence, és nem is számít a beteg. Azért ehhez lenne pár gondolatom, hiszen egy Bemer-készülék, amivel a mikrokeringésemet állíthatom helyre, másfél millát kóstál, a híres DoTerra illóolajokat , vagy éppen a Flavon étrendkiegészítőket aranyárban lehet kapni, szóval ezeket sem Teréz Anya forgalmazza, az tuti.
Az igazság ebben az esetben nem odaát van, inkább valahol félúton. Mindkét rendszernek megvannak az előnyei és a hátrányai, és ahelyett, hogy egymás torkának ugrunk, inkább ki kellene aknázni mindkét részből a lehetőségeket.
Az EBM-nek köszönhetjük a járványok felszámolását, a súlyos fertőzések gyógyítását, gyors eredmény ( a tünetek csökkennek, vagy megszűnnek) - "ez kell a népnek", hiszen " nincs idő a fájdalomra." Ilyen hatás kell, ha megáll a szív, ha vérzés lép fel, ha dühöng a pszichiátriai beteg, ha görcsroham van, vagy elviselhetetlen a fájdalom,vagy épp felszökik a láz. Ilyenkor nincs idő harmonizálni a rezgéseket, felkelteni a jó energiákat, azonnali nagy eredmény kell. És ezt hozzák is az antibiotikumok, a fájdalomcsillapítók, az altatók és nyugtatók. De ezekre mindre érvényes, hogy nincs hatás mellékhatás nélkül, illetve előfordulhat hozzászokás, és ebből eredő nem megfelelő alkalmazás ( "szerhasználat") is.
Az alternatív gyógyászat alaposan kivesézi a pácienst, nem csak a tüneteit, hanem az életkörülményeit is kielemzi, gyakori a kontroll, ha kell, sokszori próbálkozást is lehetővé tesz, mire megleli a megfelelő medikamentumot. De a hatás itt is látványos, ha ez bekövetkezik.
Az EBM is nyitottabbá vált, bevezették a pszicho-neuro-immun tengely fogalmát azt magyarázandó, hogy miért is következnek be néha "csodák, megmagyarázhatatlan gyógyulások, mert bizonyára zavaró volt, hogy mégsem lehet mindent méréssel igazolni. Továbbra is van azonban az emberi létnek egy olyan szegmense, amely méréssel nem igazolható, de mégis létezik: a LÉLEK. Természetesen próbáltak már magyarázatot találni a mibenlétére: van kozmológiai, energetikai, sőt kvantumfizikai megközelítés is, de egyik sem tudja megadni a választ az összes kérdésre. Tudjuk már, hogy innen ered a placebo-és a nocebo-effektus, vagyis hogy be tudunk magunknak " szuggerálni" hatást oda is, ahol nincs is miért, illetve leronthatjuk hozzáállásunkkal az elvileg megalapozott hatást is.
Miért kötelező választani? Meg kell adni az embereknek a lehetőséget, hogy éljenek mindkét terápia előnyeivel. Aki racionálisabb, azt az EBM tökéletesen jól kezeli, de akinek jelentősebb a lelki tényező az életében, akinek kell, hogy "érezze a törődést" , hadd próbálkozzon, legalább kiegészítésként alkalmazzon alternatívákat.
Ez a két metodika nem ellentéte, hanem kiegészítője egymásnak, felesleges az ádáz harc bármelyikük győzelméért.
