Lassan kikeveredünk a járvány miatt felforgatott élethelyzetünkből, és visszatérhetünk a megszokott létünkhöz. Ehhez kaptam tegnap két igazán hathatós segítséget. Az egyiket egy kis magáncégtől, a másikat egy tekintélyes szolgáltatótól.

         Kezdeném a kisebb céggel: egy hete kerestek meg a bejárati ajtó felújítását illetően. Az ötlet jó volt, amit elmondott a képviselő, az igen korrekt és logikus volt. Az időpontot is gyorsan fixáltuk, és örültünk, hogy a tavaszi megújulás látványosabb lesz. Ráadásként aztán 3 nappal később bejelentkezett a társasházunk digitális szolgáltatója is, hogy a korábban jelzett modernizálást akkor most végre is hajtanák nálunk, és a már egyeztetetthez közeli idősávot adtak meg, így  egy nap alatt totál felturbózódni látszott az otthonunk. Mivel felnőttek már a gyerkőceim, ők tartották a frontot, míg én dolgoztam. Mint később kiderült, ez pont így volt a kedvezőbb számomra.

        A nagy nap estéjén boldogan mentem haza, vártam az újdonságokat. Az ajtó tényleg szép volt, a félfára viszont csak egy kb. 1 centis csík jutott a lécből, ami kicsit rontott az összképen. De ez semmi volt ahhoz, hogy benyitáskor a kilincs annyira szorult, hogy lenn is maradt, kézzel kellett visszafeszíteni, és ez a hét végéig így is lesz, mert akkor fogom visszatenni a régi kilincset, mert a zár maradt. Kutattam az állítólagos törésvédelem után, de az valszeg láthatatlan, mert a fenyőlécek alatt semmi sincs. Vagy arra gondoltak, hogy azok úgy recsegnek majd betörés esetén, hogy valaki felfigyel majd a zajra? Rejtély...Ja, és a kukucskálót is ki kellett cserélni, mert a régi rövid volt a megvastagodott ajtóhoz. És a levélbedobó nyílását is meg kellett szüntetni, kívülről léc borítja, belülről ki van szedve belőle a műanyag betét, és egy idétlen lyuk tátong a farostlemez ajtón, ami ugyanúgy lötyög, és réssel csukódik, mint előtte, bár 8000 Ft volt a beállítás költsége. Kaptunk megoldási javaslatot a lyuk problémájára: tegyünk rá egy posztert. Ráadásul a pasas egy órával előbb jött, összefutott a még ott tevékenykedő net-szerelőkkel, látványos hisztit csapott, majd az ajtót bevitte a szőnyegpadlós nappaliba, ott fúrt-faragott, majd minden hulladékot otthagyva- a csomagolóanyagot is- felkarmolta a pénzt, és lelépett. A nagylányom fél óráig porszívózta a forgácsot a szőnyegből, levitte a 8 négyzetméter fóliát,de van új(nak tűnő) ajtónk!

       Közben a kábelszolgáltatónk is ügyködött, két szerelő érkezett, kölcsönkérték a létránkat, körülnéztek, majd közölték, hogy vagy hívunk egy villanyszerelőt, és csináltatunk egy plusz konnektort, vagy hozunk egy hosszabbítót, és akkor most meglesz a dolog. Gyermekem nem volt rest, előkapott egy hosszabbítót, és készségesen vitte is. Mi panelban lakunk, kihelyezett előtérrel, úgyhogy egy szekrényben van minden, a lakásba befutó kábel. De nem villanyóraszekrény az, hanem egy normál, beépített szekrény, aminek egy része okosan kihasználható. Eddig mi is ezt tettük, most viszont a két jóembernek nem volt kedve 5 méter kábelt behúzni a sínbe, hanem  a modemet beszuszakolták a szekrénybe, amit így becsukni sem lehet, a hosszabbítót keresztbe vezették a folyosón, és a zsinórra nagyvonalúan rádobták a cipősszőnyeget, hogy ne essünk hasra a benne. Természetesen a zsínórcafatokat, koszt ők is otthagyták, és gyorsan távoztak. Na, ez már olyan probléma, amit házilag nem tudunk megoldani. Szerencsére van "kütyüszerelő" ismerős, aki ezt életvitelszerűen műveli, őt kértük meg, hogy mentsen meg bennünket.A jövő héten ez is meglesz.

         A  népszerű rádiós műsorvezetőt hallgatva nála állandóan visszatérő momentum, hogy most majd megváltozik az emberek gondolkodása, mert rádöbbentette őket a járvány sok dologra.

         Az én tapasztalatom ezen a téren egészen más: minden maradt a saját kerékvágásában. Azért nem mondom, hogy régi kerékvágásban, mert a régi mesterek ilyen munkát nem adtak volna ki a kezükből, hiszen az jellemzi őket. Ezzel el is mondtam a lényeget.