A tabletták, porok, oldatok bevétele még csak az első lépése a folyamatnak, mely egészségünk megőrzéséhez vezet. A bevitt anyagoknak először fel kell szívódnia, azaz a bélcsatornából a vérbe kell jutnia. Már ezt az első akadályt sem képes venni minden anyag, hiszen ezt nagyban befolyásolja az oldékonyság (vízben vagy zsírban), a részecskeméret (bizonyos méret alatt kell lennie a bejutni szándékozó anyagnak, hogy egyáltalán befogadja a szervezet), a töltés (mert ez olyan erős kötődést eredményezhet, amiből a részecske nem tud kilépni, és így a szervezet számára haszontalan marad), hogy csak a legfontosabbakat említsük. A felszívódás folyamatára is érvényesek a fizika törvényei, a jelenlévő "válaszfalak" alapvetően féligáteresztő-hártyaként viselkednek. Így némely anyag passzívan, energiabefektetés nélkül is bejuthat a vérbe. De ez csak az első akadály, hiszen a vérbe jutás még nem oldott meg semmit, hiszen ahhoz, hogy hatni tudjanak, az anyagoknak a sejtbe kell jutnia. Mivel pedig testünknek sok védő mechanizmusa van a külső anyagokkal szemben, ez korántsem egyszerű. A sejthártya passzívan csak néhány anyagot enged át, ugyanakkor a kulcsfontosságú ionok és molekulák megszerzéséhez csatornákat, pumpákat, azaz energiaigényes, aktív transzport-folyamatokat működtet szervezetünk.

Nagyon fontos ismernünk legalább alapjaiban, hogy az általunk használt készítmény megfelel-e a testünk által támasztott követelményeknek, ellenkező esetben a kitűzött célt, a várt hatást nem tudjuk elérni.

© 2019